Élményfürdő, uszoda, wellness

A Mohács és Kistérsége Tanuszoda és Termálfürdő a város első fedett uszodájaként 2007. júniusában nyitotta meg kapuit, mely a korábban működött, elavult és szezonális használhatóságú strandot váltotta ki színesebb és minőségi szolgáltatásaival. A fürdő a hazánkban PPP konstrukcióban megvalósult beruházások egyikeként hétfőtől péntekig szolgálja ki a város és a kapcsolódó kistérség közösségi igényeit, óvodák és iskolák úszásoktatása, valamint a helyi sportegyesületek készségfejlesztése terén.

Két keréken és vízen 

Mohácsnak egyedülálló kapcsolata van Európa második leghosszabb folyamával, a közel 2 900 kilométer hosszú Dunával. Budapest mellett városunk az egyetlen olyan település, melyet a Duna kettészel. Még érdekesebb, hogy Mohács területére esik a folyam teljes hosszának felezőpontja, azaz tőlünk ugyanakkora távolságot kell a Fekete-erdei forrásig hajózni, mint a Fekete-tengeri torkolatig. 

Az EuroVelo, teljes nevén az Európai Kerékpárút Hálózat a Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) kezdeményezése egy egész Európát átszelő kerékpárút-hálózat kialakítására. Ezen utak teljes hossza több mint 60 000 km, melyből több mint 20 000 km már elkészült. Az EuroVelo utakat az egész kontinenst átszelő kerékpártúrákra tervezik a már meglévő kerékpárutak összekötésével. Természetesen ezeket az EuroVelo útvonalakat a helyi kerékpáros forgalomban is igénybe lehet majd venni. Magyarországon három EuroVelo útvonal halad át: az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig futó EV6, a Tiszát követő EV11, illetve a legújabb, az egykori Vasfüggöny mentén húzódó EuroVelo 13.

Az EuroVelo 13 („Vasfüggöny Nyomvonal”) dél-dunántúli szakasza nagy részben átfedi a 2007-ben kialakított Három folyó túraútvonal nyomvonalával. Az EuroVelo 13 nyomvonalának kialakításakor a következő szempontokat kellett figyelembe venni:

  • Minél nagyobb arányban támaszkodjon meglévő, kijelölt kerékpártúra-útvonalakra;
  • Lehetőleg minél nagyobb arányban aszfaltburkolatú úton haladjon;
  • Közforgalmú utak esetében minél alacsonyabb forgalmú utakon;
  • Minél közelebb a határhoz (15 km);
  • Minél több vasfüggöny-tematikájú látnivalót érintsen;
  • Minél nagyobb legyen az útvonal mentén a kerékpárosok számára elérhető szolgáltatások sűrűsége (látnivaló, szállás, étkezési lehetőség, szerviz stb.).
  • Minél jobb kapcsolódás a közösségi közlekedési eszközökhöz (vasút).

A baranyai dombságon kacskaringózó körtúra a Mohácsi révtől indul, és csodálatos baranyai falvakat érintve kanyarog vissza a kiindulási ponthoz. A legjobb talán az, ha autóval érkezünk a révhez, és onnan pattanunk nyeregbe. A Szent János úton induljunk dél felé, majd Mohács szélétől a Duna-gáton folytassuk utunkat. Kölkedre már országúton fogunk megérkezni. Innen Nagynyárádra tekerünk, közben a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen megállhatunk nézelődni, ami Sátorhely mellett található.

A kaland a mohácsi révtől indul, azonban a lankásabb terep miatt ez egy sokkal könnyebb túra. Innen a Szent János úton indulunk dél felé, majd Mohács szélétől a Duna-gáton folytatjuk utunkat. A távolban meglátjuk Kölked települést. Még a falu széle előtt látszik, hol kell balra felmenni a gátra, aszfaltozott út, kerékpáros útjelző „totemoszlopokkal”, szép helyekkel.

A mohácsi komp - SZIGET

Ha csak egy rövid hajókázásra, kellemes sétára vágyik a Duna mentén, akkor feltétlen próbálja ki kompjáratunkat, mely 8 perc alatt ér át Mohács szigetre, ahol a visszaindulásig megcsodálhatjuk a Duna menti környezetet, nyáron ehetünk egy finom fagyit, vagy ihatunk egy hűsítőt.

Élményhajózás mohácsi indulással - Mohács 1 kirándulóhajó

 A Mohács I. katamarán hajó különleges élményt nyújtó, egyedi megjelenéssel bíró magyar gyártmányú kirándulóhajó. Mohács önkormányzatának megbízásából 2019-ben építette Budapesten egyedi hajóként a Magyar Kikötő Zrt. Jelenleg Magyarország egyik legújabb és leggyorsabb kirándulóhajója. 

A ’farsang’ a téli ünnepkört záró, téltemető-tavaszváró rítusok, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése.

A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul.

Busójárás Európában

A különböző alakoskodó szokások – amelyek valaha az egész világon ismertek voltak, és általában a földművelő társadalmakhoz kötődtek – a tél/sötétség/gonosz elűzését, illetve a fény/tavasz eljövetelét kívánták elősegíteni, emellett művelői úgy tartották, hogy azok a termékenység befolyásolására is alkalmasak. Ezek a szokások Európa szinte minden országában ismertek voltak, de legfőképp a Balkánon, illetve a Kárpát-Pannon-térségben terjedtek el.

Régi Busóálarc

 

Mohácson kevés olyan család van, akiknél nincs a szekrényben busóálarc. Az is biztos, hogy nehéz két egyformát találni. A szakszerű, igazán gondos tárolásra viszont a Kanizsai Dorottya Múzeum hívatott, melynek gyűjteményében 90 darab egyedi busómaszk található. Ezek közül jó néhány több, mint 100 évet megért, a 19. század végén, 20. század elején készült, az eredeti formákat és készítési módot leginkább őrző fa álarc.

Ki lehetett busó?

Anno busónak kizárólag a a felnőtt férfiak öltözhettek be. A nők és a gyerekek maszkások lehettek, de busó maszkot nem viselhettek.

A legényeknek a férfikort elérve tanúbizonyságot kellett tenniük arról, hogy képesek társaik inkognitóját megőrizni, mind fizikai, mind erkölcsi erővel. Ennek próbája az ujjhúzás volt: középső ujjukat összeakasztották, egymást húzták. Az lett a győztes, aki jobban el tudta húzni a másikat. A busók birkózása erőpróba volt. Az inkognitó fontos volt. Akit felismertek a maskarában, az hazament és más maszkot, gúnyát öltött.

A jankele

A jankele a mohácsi busójárás másik jelmezes alakja a busón kívül. A szerepe elsősorban az, hogy távol tartsák az utcán sétálókat a busóktól, főleg a gyerekeket.

Jelmeze tulajdonképpen rongyokból áll, de a jankelénél még van egy zsák is, amely hagyományosan hamuval, liszttel, manapság inkább ronggyal vagy fűrészporral van megtöltve (de előfordul, hogy korommal, vagy valami keményebb tárggyal, pl. téglával, kővel, stb).

A busók kifordított szőrű bundát, szalmával kitömött gatyát, gyapjúból kötött cifra harisnyát, lábukon bocskort, fejükön fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás álarcot viseltek.

A busók többsége csoportokba tömörül. Az utóbbi években a felvonulásos, jelmezes, városias jellegű karneválra 1000-1200 fő öltözik busónak, akik 58 önállóan szerveződő, zárt csoportközösséget alkotva alakítják jellemző rítusaikat. A busócsoportok érintettsége is többszintű, hiszen vannak akik zenészek, táncosok, vagy maszkfaragók is, akik alkalmilag más csoportokkal is rituális kapcsolatba kerülnek.

UNESCO világörökség lett a Busójárás

2009-ben felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az UNESCO 2009. szeptember 28. és október 2. között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntöttek a jelzett időben.

Busójárás története

A mohácsi sokacok híres népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg.

A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott.

A Busó fűzfából  faragott maszkot viselő alak, akinek jellemző ruházata a bocskor, csizma, fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, melyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, vállukon tarisznya.

A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodása és dramatikus néphagyománya, amelyet a sokácok poklade néven is neveznek, ami a karnevál szó horvát megfelelője.