Csatatéri Emléktemplom (Fogadalmi templom)
A Csatatéri Emléktemplom építése páratlan nemzeti összefogás példája. A Fogadalmi templom alapkövét a törökkel vívott háború 400. évfordulójának évében, 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek. Az épület alapjaiban háromezer magyar község, ötvenkét város és huszonöt megyeháza udvarából felvett egy-egy kg-os emlékföld-csomagokat helyeztek el, ezzel is jelezve a nemzeti összefogást. 1929-ben kezdték el a bizánci stílusú katolikus templom építését. Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervei alapján készült el az ország első betonhéjazatú építménye. A szenteket ábrázoló, impozáns üvegablakok Árkayné Sztehlo Lili művészi munkái. A templom kupolája 30 méter magas és 20 méter széles. Az épület 1989 óta műemlék.
Püspök templom
Más néven Külvárosi vagy Szent Kereszt templom, melyet 1742-ben Berényi Zsigmond pécsi püspök épített.
A templomnak nemcsak a bejárata, hanem a belső berendezése is gazdagon díszített.
Az egyik legszebb mohácsi barokk épület. A bejárat felett gazdagon ékített, hatalmas Berényi-címer látható, felette Szent Miklós szobra áll. A templom egyhajós, szentélye félköríves záródású. (Szökőcs Béla)
Zárdatemplom
1724-ben kezdték építeni a boszniai tartományhoz tartozó szerzetesek.
A helyi püspök támogatásával és anyagi segítségével 1771-re készült el.
A templom külső megjelenésében a lecsendesült barokk átmeneti stílusát képviseli.
A bejárat párkánya alatt rokokó faragású keretben ferences jelvény látható. A homlokozat fölé emelkedő tornyot a későbbiekben megmagasították és ez a stílusegységet kissé megbontja. A főoltárkép a templom legjelentősebb értéke és látnivalója is. Témája: Szent István felajánlja a koronát. A képet Dorfmeister István festette és Klimó György püspök ajándékozta a szerzeteseknek. A kolostor csatlakozik a templomhoz. A ferences szerzetesek mohácsi letelepedésének háromszázadik évfordulóján emléktáblát helyeztek el a templom falán.
Csatatéri emlékkápolna
Király József püspök építtette a csatában elhunytak emlékére. A klasszicista kápolnában Dorffmeister István két festménye látható. Az egyik kép az 1526-os mohácsi csatát és II. Lajos király tragédiáját ábrázolja, a másik pedig az úgynevezett „második mohácsi csata", az 1687-es győztes ütközet egy jelenetet mutatja be.
Szerb ortodox templom
A mai Magyarország területén 42 szerb ortodox templom és 3 kápolna áll.
Ezen templomok fele az ország déli határvidéke mentén Baranyában és Szeged környékén koncentrálódik. További 12 templom Budapest és Szentendre körül található, valamint 9 az ország más területein elszórtan. A templomok 60%-a a XVIII. században épült, 30%-a a XIX. század folyamán, néhány templomot a XX. század elején fejeztek be.
A török veszedelem elől hazánkban védelmet kereső szerbek 1732-ben építették templomukat, melynek 48 méter magas, karcsú tornya emelkedik a város fölé. Ennél a templomnál az átmenti korszak stílusjegyeit figyelhetjük meg. Ebben az átmeneti periódusban már szervesebben kapcsolódott a toronytest a templomhajóhoz. A keleti oltárapszis térbeli tömegvisszaugrásánál az északi és déli homlokzaton az énekesi terek (pevnicák) önálló tömegelemként való megjelenése indult el. Berendezése a tradicionális ortodox templomrendet őrzi. Anyagát tekintve csak fából készült. Belsejében a szentélyt elválasztó szentképfal (ikonosztáz) kivételes látványt nyújt. Csóka Mór magyar festő munkája Uros Prédity szerb festő óbecsei ikonosztázainak mintájára készült. Figyelemre méltók a XVIII. századi falfestmények is, Buday Béla pécsi mester alkotásai.
Cím: 7700 Mohács, Szentháromság u. 33.