A mindenkori szereplőkért, résztvevőkért, s a mohácsi farsangi tradíciók után érdeklődő közönségért érzett felelősségtől áthatva, egyeztetve Mohács Város Képviselő-testületével és a busócsoportok vezetőivel arra a döntésre jutottam, hogy a 2021 februárjában tervezett, hagyományos Busójárást a súlyosbodó új koronavírus-járvány miatt Mohács nem tartja meg. A jelzett időtartamban e télűző-tavaszköszöntő népszokással összefüggésben semmilyen program nem lesz városunkban. Mohács vezetése úgy ítéli meg, hogy egy ilyen, több tízezernyi résztvevőt vonzó tömegrendezvény igen komoly egészségügyi kockázatot jelentene mind a város lakosságára, mind az ide érkezőkre nézve. A fertőzés esetleges, nagyobb arányú elterjedése beláthatatlan következményekkel járhat, ilyen veszélyeknek kitenni emberek százait, ezreit igen komoly felelőtlenség lenne.
Tisztelettel:
Pávkovics Gábor
Mohács Város Polgármestere
A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott.
Mohácson kevés olyan család van, akiknél nincs a szekrényben busóálarc. Az is biztos, hogy nehéz két egyformát találni. A szakszerű, igazán gondos tárolásra viszont a Kanizsai Dorottya Múzeum hívatott, melynek gyűjteményében 90 darab egyedi busómaszk található. Ezek közül jó néhány több, mint 100 évet megért, a 19. század végén, 20. század elején készült, az eredeti formákat és készítési módot leginkább őrző fa álarc.
A megfelelő időben történő tervezés érdekében egy kis információ a Busójárás időpontjának kiszámításáról:
A farsang időpontja változó. A kezdete mindig január hatodika, azaz vízkereszt napja, a vége viszont évről évre változik, eshet akár február vagy március elejére is.
A farsang időpontja egyszerűen kiszámolható. Farsang a húsvét előtti 40 napos nagyböjt kezdetével kezdődik. Utolsó napja a húshagyókeddet követő hamvazószerda. A számolásnál a húsvét dátumából kell kiindulni, ami szintén változó ünnep. A húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21) utáni első holdtöltét követő vasárnap ünnepeljük. Ha ettől visszaszámolunk 40 napot, akkor megkapjuk a farsang végét. Ezt a napot nevezzük a Húshagyó keddnek, ez a 40 napos böjt előtti utolsó nap, amikor még szabad a tánc, a vigadalom és fogyasztható hús.
A ’farsang’ a téli ünnepkört záró, téltemető-tavaszváró rítusok, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése.
A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul.
Jelmeze tulajdonképpen rongyokból áll, de a jankelénél még van egy zsák is, amely hagyományosan hamuval, liszttel, manapság inkább ronggyal vagy fűrészporral van megtöltve (de előfordul, hogy korommal, vagy valami keményebb tárggyal, pl. téglával, kővel, stb).
A különböző alakoskodó szokások – amelyek valaha az egész világon ismertek voltak, és általában a földművelő társadalmakhoz kötődtek – a tél/sötétség/gonosz elűzését, illetve a fény/tavasz eljövetelét kívánták elősegíteni, emellett művelői úgy tartották, hogy azok a termékenység befolyásolására is alkalmasak. Ezek a szokások Európa szinte minden országában ismertek voltak, de legfőképp a Balkánon, illetve a Kárpát-Pannon-térségben terjedtek el.
A busók kifordított szőrű bundát, szalmával kitömött gatyát, gyapjúból kötött cifra harisnyát, lábukon bocskort, fejükön fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás álarcot viseltek.
Anno busónak kizárólag a a felnőtt férfiak öltözhettek be. A nők és a gyerekek maszkások lehettek, de busó maszkot nem viselhettek.
A legényeknek a férfikort elérve tanúbizonyságot kellett tenniük arról, hogy képesek társaik inkognitóját megőrizni, mind fizikai, mind erkölcsi erővel. Ennek próbája az ujjhúzás volt: középső ujjukat összeakasztották, egymást húzták. Az lett a győztes, aki jobban el tudta húzni a másikat. A busók birkózása erőpróba volt. Az inkognitó fontos volt. Akit felismertek a maskarában, az hazament és más maszkot, gúnyát öltött.
A busók többsége csoportokba tömörül. Az utóbbi években a felvonulásos, jelmezes, városias jellegű karneválra 1000-1200 fő öltözik busónak, akik 58 önállóan szerveződő, zárt csoportközösséget alkotva alakítják jellemző rítusaikat. A busócsoportok érintettsége is többszintű, hiszen vannak akik zenészek, táncosok, vagy maszkfaragók is, akik alkalmilag más csoportokkal is rituális kapcsolatba kerülnek.
Az UNESCO 2009. szeptember 28. és október 2. között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntöttek a jelzett időben.
A Busó fűzfából faragott maszkot viselő alak, akinek jellemző ruházata a bocskor, csizma, fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, melyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, vállukon tarisznya.
