Pin It
Kedves Mohácsaiak!
 
A városvédő Egyesület tagjaival jónéhány éve felmértük a városunkban lévő útmenti kőkeresztek állapotát. A legrosszabb állapotúak közül kettőt sikerült is lakossági hozzájárulással felújítanunk. A Csele melletti ún. Mohácsán keresztet és a Szentkuti szurdokban a Vodica kápolna keresztjét.
Most hasonló akciót tervezünk.
Kérjük, hogy aki rossz állaptú, veszélyes, vagy csupán felújítandó (átfestendő) keresztről tud a környezetében, az írjon nekünk, vagy küldön néhány fényképet.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 
Köszönjük!
a Városvédő Egyesület tagjai
 

Útmenti keresztek: Szerepe a napi gyakorlatban a tájékozódás segítése földrajzi tájegységek végének/kezdetének jelzésével. Ilyen egység: falu, tanya, mező, szántó, birtok, gyepű, szer. Az urbanizáció következtében ezek a keresztek ma városok utcáin és terein az ősi településhatárok emlékét őrzik. Hegy- és dombtetőkön hasonló céllal állítottak kereszteket: vertikális határok megmutatására. Katolikus országokban nincs hegycsúcs kereszt nélkül: a hegycsúcs megmászása a gondolkodó ember számára egyben a transzcendenciához, a kereszthez való felkapaszkodást is jelentette, mert a kereszt lábánál az ember megérzi és megérti, hogy egy világ határához/végéhez és egy másik világ megsejtéséhez érkezett el. Mindebből adódóan a kereszt imádságra vagy legalább egy keresztvetésre késztet. Arra utal, hogy Krisztus az emberrel együtt járja a küzdelmes földi utat, ott van vele határ/döntés-helyzeteiben. Oltalmazója az Útszéli vagy Úti Boldogasszony.

 A keresztállítás különösen a 18. században lett gyakori, legtöbbjük 1850–1930 közötti. Többségüket nem az egyház állíttatta, hanem a hívek fizették költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket.