BŐGŐSCSÓNAKOS evezés a Dunán

2024. júl. 20-án 14:00 és 17:00 óra között 30 perces turnusokban a Dunamenti Halfesztivál alkalmával a kompkikötő melletti, Mohács I. katamarán pontonjánál lehetőség lesz a "busók" csónakjának megtekintésére, illetve kipróbálására.

Evezésre jelentkezni a Mohács I. hajókikötőnél megtalálható Infó Pontunkon lehetséges, vagy a +3620/498-8859-es telefonszámon.
Ingyenes a progamon való részvétel! Mentőmellényt biztosítunk.

További érdeklődés telefonon:
Győri Árpád, Dunai Átkelés busócsoport vezetője, bőgőscsónak kormányosa:
+36-20-498-88-59

Kb. 10 évvel ezelőtt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség által szervezett jótékonysági Baja-Bezdán túra evezéshez egy mohácsi csapat is csatlakozott.
Horváth Csaba olimpiai bajnok közreműködésével lehetőség adódott a szövetség tulajdonában álló bőgőscsónak kipróbálásra. Már ekkor a mohácsi társaságból többekben megfogalmazódott, hogy a busók részére érdemes lenne beszerezni ebből a különleges vízi járműből. 2023-ban az elképzelés valósággá vált. Kézműves Alkotóház Egyesület, Mohács Város Önkormányzata és a Duna-Dráva Nemzeti Park közös projektjeként Mundi Tamás hajóácstól megvásároltunk egy 12 személyes bőgős csónakot. Az idei évben a Dunai átkelés busócsoport tagjai igénybe is tudták venni. A csónak év közben a KultúrKikötőben található meg. Bőgőscsónak a bőgőshajó kicsinyített hagyományőrző változata.
"A bőgőshajó olyan, tölgyfából készült folyami áruszállító hajó, mely a 19. században, a búzakonjunktúra idején élte virágkorát. Ekkoriban több ezer ilyen jármű járta hazánk folyóit. Egyes feltételezések szerint az orrtőkéjükön lévő és nagybőgő fejéhez hasonlító, csiga alakú faragványhoz köthető a bőgőshajó név. Mások szerint azonban a fedélzetről gyakran felhangzó tülök, vagy duda bőgéséről kapták a nevüket ezek a járművek. A bőgőshajók kiemelkedően fontos áruszállító eszközök voltak hazánkban. Már a 16. századból vannak adataink győri, komáromi, és váci hajóépítő mesterekről, akik betelepítés útján kerültek az országba. A 17. és 18. századokban már tudatosan telepítettek be német és osztrák mestereket, hogy fellendítsék a magyarországi hajóépítést. A bőgőshajók a legtöbb ember számára talán Jókai Mór: Aranyember c. művéből lehetnek ismerősek, melyben Tímár Mihály személyén keresztül nyerhetünk betekintést a 19. századi gabonakereskedők világába. Irodalomtörténeti kutatások bebizonyították, hogy az író valós személyekről mintázta főhősét. A bőgőshajók virágkorának végül a technikai fejlődés vetett véget. Amellett, hogy megjelentek a gőzhajók, majd a vasuszályok, a legnagyobb vetélytársat mégis a vasút jelentette, mellyel gyorsabban eljutott az áru a megrendelőhöz. Ezekkel az újításokkal szemben az áruszállító fahajók már nem voltak versenyképesek. " (Forrás:https://vizmerce.blog.hu/)

Tisztelettel:
Baráth Gábor - KultúrKikötő tulajdonosa, Kézműves Alkotóház Egyesület elnöke